Suli kezdés óta eltelt idő
1 1
8 8
nap
1 1
3 3
óra
0 0
7 7
perc
1 1
4 4
mperc

Iskolánk története

A kezdetek

1927-ben élénk mozgalom indult meg a szentesi polgárok körében. Kiss László nyugalmazott tábornok és társai kérvényezték a kétéves kereskedelmi szaktanfolyam beindítását a polgári leányiskolában. A Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Minisztérium 78609/927. sz. rendelete engedélyezte a tanfolyamot.
Létszámhiány miatt csak 1928. szeptember 17-én kezdődött meg 16 növendékkel a tanítás. A tanári kar tagjai a polgári leányiskola tanárai voltak, az igazgató pedig Tolcsvai Nagy Géza.
A tanfolyamot a Szentesi Kereskedők Egylete létesítette abból a célból, hogy a polgári iskolát végzett leánygyermekek részére kereskedelmi és ipari vállalatoknál való elhelyezkedéshez megfelelő szakképzettséget nyújtson. A szaktanfolyam igazgatását dr. Járay Imre tanügyi főtanácsos, a Horváth Mihály Gimnázium igazgatója vállalta. A polgári leányiskola igazgatósága azzal sietett a tanfolyam segítségére, hogy az egyik megfelelő termét az oktatás rendelkezésére bocsátotta. A diákokat 9 tanár tanította, a tanári kar a város több iskolájából állt össze. Ebben a tanévben 24 tanuló iratkozott be a szaktanfolyamra, a tandíj havi 18 pengő volt. A szaktanfolyamon tanított tantárgyak: magyar nyelv, kereskedelmi ismeretek, kereskedelmi levelezés, gyorsírás, gépírás, könyvvitel, kereskedelmi földrajz, áruismeret, számtan, német, testnevelés, szépírás, hittan (római katolikus, református, görögkeleti, izraelita hitoktatás folyt). A tanítást-tanulást nehezítette a megfelelő tankönyvek hiánya.
Az 1939/40. tanévben megváltozott az iskola fenntartója. A Szentesi Kereskedők Egyletének keresztény tagjai kiléptek az egyesületből. A szaktanfolyam fenntartója a Baross Szövetség Szentesi Szervezete lett - a város és a megye támogatásával. Vezetője Szöllősy Géza állami gimnáziumi tanár lett, változások a tantestületben is történtek. Az igazgatót 1941 márciusában a Vallási és Közoktatási Minisztérium azonnali hatállyal Máramaros szigetre helyezte át a leánygimnáziumba igazgatóhelyettesnek, ezért az igazgatói megbízást a Tanfolyami Bizottságnak visszaadta. Javaslatára az igazgatói teendők ellátásával Nagyajtósi Istvánt bízták meg.
A háborús viszonyok megnehezítették az iskola működését. A katonaság kórház céljaira lefoglalta a polgári iskola épületét, a tanfolyam termeit is az ő rendelkezésükre kellett bocsátani. A polgári leányiskolának átengedték a központi katolikus elemi iskola épületét. Nagyajtósi István lemondott tisztségéről, Szöllősy Gézáné dr. Irsa Katalin is megvált a tantestülettől, férje után utazott. A tanfolyam igazgatói tisztségének vállalására vitéz dr. Mihóczy Rezsőné polgári iskolaigazgatót kérték fel.
Az 1944/45-ös tanévre sikerült megoldani a szaktanfolyam elhelyezését, a leányiskolával közösen egy zsidó házban kezdhette meg működését. A hely azonban kicsinek bizonyult, ezért az oktatás délelőtt és délután váltakozva történt. A háborús események következtében az oktatásban egyéves szünet következett be, a tanítást 1945 őszén kezdték el újra, helyet a Horváth Mihály Gimnáziumban kapott.
Szentes város képviselőtestülete határozatával egy kereskedelmi középiskola felállítását mondotta ki. 1945 novemberében dr. Mihóczy Rezsőné átadta Istváncsics Mária igazgatónak a kereskedelmi szaktanfolyam ingóságait, valamint a hadihelyzet következtében erősen megrongálódott irattárat. A Budapesti Kereskedelmi Szakoktatási Főigazgatóság rendeletével az 1946/47. iskolai tanévre megkapta az engedélyt. A különbözeti vizsgák után már I. a és b, II. és III. osztállyal mint városi Kereskedelmi Középiskola működött. Önálló épülete még mindig nem volt, kezdetben a gimnázium öreg épületében folyt az oktatás.
Az 1945/46. iskolai évben a kereskedelmi szaktanfolyamon bizonyítványt kapott az I. évfolyamon 38, a II. évfolyamon 6 tanuló. A következő tanévben beiratkozott tanulók száma: 28 fiú és 57 leány, összesen 85 diák.
1947 decemberétől dr. Jeney János látta el az igazgatói teendőket, ám a Kereskedelmi Szakoktatási Főigazgató javaslata alapján 1948 februárjában Argay Zsigmondnét bízták meg ezzel a feladattal. Ebben a tanévben zajlottak le az első érettségi vizsgák is: az iskola IV. évfolyamos tanulóinak Szegedre kellett menni vizsgázni. Az érettségi vizsga egy növendék kivételével mindenkinek sikerült.
Az államosítást követően az 1948/49-es tanévben az iskola Szentesi Kereskedelmi Középiskola néven kezdte meg működését. Az iskola igazgatója Őrsi Károly lett, a tantestület tagjai voltak még: dr. Argay Zsigmondné, Balogh János, Klei Miklós, Popovits István, Fazekas Ferenc, Szöllősy Gézáné dr., Buka Eszter, Endrey Irén, Böszörményi Antalné, Járay Imre, Simon Tibor, Simon Tiborné, dr. Péter Pál Ottó, Vásárhelyi Vilmos, Bubla László, Virányi Lajos. Erre a tanévre 126 tanuló iratkozott be.
1949-ben készült el a középiskolák egységes reformja. A középfokú szakoktatást egyenrangúvá tették az általánosan képző középiskolával. Ezt a tanévet az iskola Szentesi Állami Közgazdasági Gimnáziumként kezdte meg.

Önálló épületben

A következő évben remény csillant önálló épület elfoglalására is. Szentes megszűnt megyeszékhelynek lenni – felmerült a kérdés, hogy a közgazdasági gimnázium megkaphatja-e a megüresedett megyeháza épületét. Az épület felhasználását illetően egy Ötös Bizottságot neveztek ki, amely úgy határozott, hogy az épületet az ipariskola és a közgazdasági gimnázium kapja meg. A Megyei Tanács azonban az időközben megalakult Járási Tanácsnak utalta ki az egész épületet, a közgazdasági gimnáziumnak pedig a megüresedő Adófelügyelőség és a Pénzügyőrség székházát ajánlotta fel. (Tóth József utca 9. sz.) Az iskola ettől az időponttól kezdve Közgazdasági Technikum néven működött.

A hittan megszűnésével a tanárok száma is a felére csökkent, bár így önálló lett a testület. A legtöbb tanár három-négy tantárgyat tanított, az oktatási hét hétfőtől szombatig 5-6 órában volt megszervezve.

1966-ban költözött az iskola jelenlegi helyére.

Ez az épület már eredetileg is iskolának épült, nyolc tantermes iskolának, és akkor meg is felelt a kor követelményeinek.
1968-tól az iskola igazgatója Hojcsi Pál lett. 1968-ban bővült az iskola profilja az egészségügyi szakközépiskolai osztályokkal. A nyolc tantermes épületben 12 osztály (évfolyamonként 2 közgazdasági és 1 egészségügyi) részesült nappali képzésben. Mellette folyamatosan működött a négyéves levelező, az érettségizettek kétéves kiegészítő tagozata és a gyors- és gépíró szakiskola nappali és esti tagozata. 1989-ben vette fel az iskola a város első polgármesterének, Boros Sámuelnek a nevét.
Hojcsi Pál nyugdíjba vonulása után az igazgatói teendőket 1990-ben Pádár Zoltánné vette át. Az egészségügyi képzés, a számítástechnika, az elektronika térhódítása is megkövetelte a gyakorlótermek kialakítását. Ezek a követelmények kényszerítették az iskola vezetését arra, hogy az eredetileg szertáraknak épített termekben gyakorlati termeket alakítsanak ki.
1992-től az általános műveltséget adó közismereti tantárgyak szerepe megnő, a szakmai képzés pedig az érettségi utáni időszakra tevődik át a világbanki tantervek követelményeinek megfelelően. 1993-tól ún. követő iskolaként regisztráltatja magát az intézmény az Oktatási Minisztériumban.
Az informatika iránt növekvő érdeklődés megkövetelte az iskola fejlődését ezen a területen is. Pályázatokból folyamatosan fejlesztik a gépparkot. 1993-ban az épületre új szint került, így lehetővé vált számítástechnikai és egészségügyi demonstrációs gyakorlótermek kialakítása. A pályázatokból és szakképzési hozzájárulásból nemcsak az építkezés, hanem a termek berendezése, eszközökkel való ellátása is megtörtént.
1992-től a hagyományos szakközépiskolai oktatást fokozatosan felváltotta a 4 + 1, a 4 + 2, ill. a 4 + 3 éves képzés, amely elkülöníti az általánosan képző és a szakképző szakaszt. Az első 4 év a közismereti tárgyakra és az érettségi vizsgákra, a szakképző évek pedig a közgazdasági és humán (egészségügyi és szociális) szakmák elsajátíttatására és a képesítő vizsgára koncentrál. Az új képzési formához 1993-ban elnyerte az iskola az Európai Unió PHARE támogatását.
Fiatal pályakezdő munkanélkülieket is képez az iskola közgazdasági és számítástechnikai szakmákra. A levelező képzés bővül az egészségügyi szakképzéssel.
Az 1996/97-es tanévben indult az első nappali iskolarendszerű érettségire épülő szakképző osztály. Részt vett az iskola az Európai Unió Leonardo és Socrates programjában is. 1998-tól az Emberi erőforrások fejlesztése világbanki projekt „A” komponensében a szakképzési szakasz tananyagainak kidolgozásában két szakmacsoportban is közreműködünk.
2000-ben indult a taniroda, amely a közgazdasági és irodai szakmák elméleti tananyagának a gyakorlatban való megtanulását teszi lehetővé a tanulók számára.
1999. szeptember 1-jétől az iskola fenntartója a Csongrád Megyei Önkormányzat.
A 2001/2002-es tanévtől kerettanterv szerinti képzés került bevezetésre.
2002-ben ESZA-típusú kísérleti projekt keretében, - Phare támogatással - A megfelelő pedagógiai gondoskodás című innovációs projekt megvalósításán dolgozó konzorciumi munkát vezeti az iskola.

Mára az iskola mind technikai felszereltségét, mind a képzés tartalmát és rendjét tekintve megfelel a kor követelményeinek.

Belépés

Pályázatok


  
 
  
HEFOP 3.1.3 
 
Phare Projekt 
 
Nemzeti Fejlesztési Terv

 

Copyright © KiEn 2014. 

All Rights Reserved (weberver)